A minap egy idős, egyetemet végzett, az előző rendszerben bizonyos tisztséget betöltő régi ismerősömmel beszélgettem. Felhozódott a nemrég véget ért helyhatósági választás és a fiatalok szerepvállalása a közigazgatásban. Enyhén szólva: nagyon is különbözött a véleményünk. Mindannyian ismerjük a címben szereplő szólást, amit általában az idősebb, tapasztaltabb generáció mond rosszallóan a hanyag, felelőtlen, nemtörődöm fiatalokra. Kijelentem, tisztelem az időseket, meghallgatom és tiszteletben tartom tudásukat, tapasztalatukat, korukat, de ellentmondanék a fiatalokra vonatkozó rosszindulatú általánosításnak.
Jómagam is a fiatal, a szárnyait bontogató generációhoz tartozom, de kicsit nagyképűen azt hiszem, elmondhatom, hogy van némi múltam és tapasztalatom a közéletben, a közéleti munkában. Vannak olyan esetek, amikre én is néha viccesen, vagy éppen szomorúan rávágom: „ezek a mai fiatalok…” Ilyen az, amikor azt látom, hogy vandálok a közvagyont rongálják: szemeteskukákat borogatnak az utcán, padokat törnek szét a parkokban vagy eszközöket rongálnak meg a játszótereken. Ezt mind elítélem és azt mondom, hogy ezeknek a mai fiataloknak bizony hiányzik a gyerekszoba. De ki a felelős azért, ha a gyerek ilyen lesz? Nem a szülők és nevelők, akik erre tanították őket, vagy passzívan hozzájárultak, hogy ilyenné váljanak? Akkor nem inkább azt kellene mondani, hogy „ezek a mai idősek…”?
Azzal sem értek egyet, hogy egyes szakterületeken az idősek egyszerűen nem hajlandók átadni a teret a fiatal szakiknak, és csodálkozva mondogatják, hogy az ifjú tehetségek elhagyják a szülőföldet. De ha nem engednek nekik teret, miért csodálkoznak ezen?
Szeretnék néhány pozitív példát bemutatni és bebizonyítani, hogy fiataljaink igenis felelősségteljesek, komolyak és van célunk a jövőnkkel és a munkánkkal kapcsolatban, mégpedig itthon, a szülőföldünkön.
Van itt Bihar megyében egy Szalacs nevű község, amit az ezer pince falujaként tartanak számon. Ebből következne az, hogy a szalacsiak igenis szeretik a jó nedűt, a fiatalok elzüllenek és csak a bulin jár az eszük. Ellentmondok ennek. Van ennek a községnek egy jól működő ifjúsági szervezete, amely hasznosan és önkéntesen tevékenykedik a közösség érdekében. Van ennek a községnek egy ismert és elismert cserkészcsapata, amely felelősségre, segítőkészségre, becsületességre neveli a gyermekeket. És van ennek a községnek egy fiatal, felelősségteljes, komoly elöljárója, Horváth Béla, aki rekordot döntött, hiszen mindössze 24 évesen választották meg a község polgármesterének 2012-ben. Kitartó, kemény és felelősségteljes munkával, a község és annak lakói érdekében végzett tevékenységével kivívta az elismerést és idén június 5-én a község lakosai újraválasztották, így 28 évesen immár második polgármesteri mandátumát kezdheti meg. Fiatal, egyetemet végzett ember, aki dolgozott diáktanácsban, volt irodavezetője a szintén fiatalon befutott és nagy szakmai elismertséggel bíró Cseke Attila szenátornak, cserkészmozgalmat alapított és most polgármester. 28 évesen másodszor.
Van egy másik község Bihar megyében, Paptamási. Él itt egy fiatal, konok természetű, mégis elismert fiatalember, akit Major Lórántnak hívnak. Mindössze 32 éves, de gazdag életút van már a háta mögött. Eddig a község kultúrigazgatójaként tevékenykedett, szervezte a település kulturális és szórakoztató programjait, megalapította a helyi cserkészmozgalmat, létrehozta a község ifjúsági szervezetét, tagja volt a VIDIFISZ által életre keltett SzabadságFeszt első két szervezőcsapatának. Nem mondhatni, hogy egyik napról a másikra „alányúlt” valaki és felemelte. Dolgozott, harcolt, szervezett és kitartó munkájának köszönhetően a nemrég megalakult helyi tanács nagy többséggel úgy gondolta, hogy Paptamási alpolgármesteri tisztségére Ő a legmegfelelőbb személy.
Említést kell tennünk Monospetriről (Vedresábrány község). Itt több mandátumon keresztül nem volt alpolgármester a községben. Dolgozik ugyanakkor egy olyan fiatalember az önkormányzatnál, aki határon túl is megismertette már magát, hiszen ha kellett, akkor állampolgársági honosítást intézett, többszöri alkalommal konzuli napot szervezett a faluban, hogy az itt élőknek ne kelljen messzire menni állampolgársági ügyeik intézése rdekében, megalapította a község ifjúsági szervezetét, tagja a megye legfiatalabb néptáncegyüttesének, a Bábotának, intézi a falu szociális ügyeit, de hangja ismerős lehet az éterből is, hiszen műsorvezetője a Partium Rádió margittai stúdiójának. Aki ismeri, az már tudja, hogy Kozák Róbertről írok, aki nem szégyelli, hanem büszkén vallja, hogy roma nemzetiségűként futotta be ezt a kerriert, és akit most, mindössze 27 évesen a helyi tanács egyhangúlag a község alpolgármesterének választott meg, ami azt jelenti, hogy a román nemzetiségű önkormányzati képviselők is elismerik munkáját és bíznak benne.
No persze, nem hagyjuk ki a szebbik nem képviselőit sem. Érbogyoszló községben is vannak tehetséges, komoly fiatalok. Itt is változások történtek, hiszen új polgármestert választottak a községben Kócza István személyében, aki a negyvenes éveiben jár, így még Ő is a fiatalabb generációhoz sorolja magát, és mellé Gulya-Kovács Andrea személyében egy mindössze 27 éves alpolgármestert. A község történetében eddig ő a rekorder kor tekintetében. Gulya-Kovács Andrea nem a civil szférából került a közigazgatásba, hiszen könyvelőként dolgozik és céget vezet.
Folytathatnám a sort, hiszen minden bizonnyal vannak még környékünkön sikeres fiatalok. Írásommal mindössze néhány példán keresztül szerettem volna bizonyítani azt, hogy az idősek tapasztalata és tudása mellé igenis szükség van a fiatalok lendületére, tenni akarásukra, ambíciójukra és arra a vagányságra, amely ma, a Facebook-generáció korában elengedhetetlen a sikerhez akár a köz-, akár a magánéletben. Ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy „ezek a mai fiatalok…”
